A Hellinger-féle családállítás
Hellinger a nyolcvanas évek második felében kezdte el a családállítás (szó szerinti fordításban a "családfelállítás") kidolgozását. A pszichoanalízis, a hipnózis, a tranzakció analízis, és a családterápia módszereit saját eseteinek alapos tanulmányozásával és megfigyeléseivel ötvözve túllépett a hagyományos nyugati pszichológia megszokott fogalmi keretein, és új módszerével rövid időn belül igen látványos sikereket ért el. A kilencvenes években Németországban, 2000-től pedig világszerte futótűzként terjedt el a szisztemikus-fenomenologikus rendszerterápia, közismertebb nevén a Hellinger-féle családállítás ill. családfelállítás nevű módszer.
Családállítás, szervezetállítás, rendszerállítás
Közben kiderült, hogy a Hellinger által megfogalmazott törvényszerűségek nemcsak a családokra, hanem más életfontosságú csoportokra, szervezetekre ill. rendszerekre is érvényesek. Ezekben a rendszerekben is ugyanúgy, vagy hasonló módon lehet a módszert alkalmazni. A munkahelyi és egyéb szervezetekben, rendszerekben végzett ilyen munka a szervezetállítás nevet kapta.
A külföldi és a hazai tapasztalatok szerint a családállítás rendkívül erőteljes, pontos és hatékony. Egyrészt új fényben láttatja az életünket nehezítő bajokat, betegségeket, kudarcokat, másrészt lehetővé teszi, hogy ezeket a terheket sokszor a katarzisig is mélyülő érzelmi átéléssel mintegy letegyük.
Mindez csoportos és egyéni foglalkozás keretében is megtörténhet.
Csoportos családállítás
A csoportos családállítás egy önismereti módszer, amely során a résztvevők egymást "képviselők"-ként használva tárják fel a családi rendszerben rejtőző tudattalan mintákat és elakadásokat. A folyamat során az állítást kérő elmondja problémáját, a csoportvezető pedig kiválasztja a témához kapcsolódó szereplőket (képviselőket) a jelenlévők közül. A képviselők megérzik és elmondják az érzéseiket, így kirajzolódik a problémás pont, majd a csoportvezető segítségével rendezik a helyzetet és oldják a konfliktusokat. Hogyan működik a csoportos családállítás?
- Probléma megfogalmazása: Az állítást kérő röviden elmondja a problémáját a vezetőnek.
- Szereplők kiválasztása: A csoportvezető vagy maga a kérő kiválasztja a csoport tagjai közül a "képviselőket", akik a családtagok vagy a probléma különböző elemei lesznek.
- Térbeli elhelyezés: A képviselők felállnak a térben, és a vezető utasítására, vagy saját érzéseik alapján elhelyezkednek.
- Érzések és mozgások: A képviselők mozgása és megnyilvánulásai (érzések, testi tünetek, szavak) megmutatják a mögöttes családi dinamikát és a problémák gyökerét.
- Rendezés: A csoportvezető a feltárt információk alapján segít "rendet" teremteni, feloldja a kötődéseket és elősegíti a megértést, békét és egyensúlyt hozva a rendszerbe.
Mi a csoportos családállítás lényege?
- Tükrözés és felismerés: Mások képviselésén keresztül kaphatsz új nézőpontokat önmagadról és a helyzetedről.
- Közösségi erő: A csoport dinamikája és ereje támogatja a folyamatot.
- Segítő részvétel: Nemcsak állítóként, hanem "képviselőként" is részt vehetsz, ami szintén egy mélyen megérintő tapasztalat lehet.
- Gyógyulás: Célja az elakadás feloldása, a pszichés sérülések gyógyítása és a "családi szeretet" rendjének helyreállítása.
Milyen esetekben ajánlott a családállítás?
a szülő-gyermek kapcsolat tartós zavarai a felnőttkorban
a felnőttkorban is fájó gyermekkori hiányok, sebek
párkapcsolati problémák, kudarcok
gyermektelenség, félelem a gyerekvállalástól
életviteli nehézségek
képességeknél gyengébb teljesítmény, gátoltnak tűnő előmenetel és siker
ismétlődő, elhúzódó és/vagy súlyos testi betegségek
érthetetlen lehangoltság, depresszió, düh, harag és más nehéz érzelmek
alkoholproblémák és más függőségek
pszichoterápiás kezelés ellenére fennálló pszichés problémák: hangulatzavarok, öngyilkossági késztetés, szorongás, pánik, evészavarok, alvászavarok, gyermekkori magatartászavarok, teljesítménybeli nehézségek (lehetőleg a kezelő jelenlétében dolgozunk)
ismétlődő és a megoldási próbálkozásoknak ellenálló munkahelyi problémák
nehéz élethelyzetek, döntések stb.